Sziasztok!
Jaj, annyi mindent írnék, a gondolataim össze-vissza
csaponganak, ezek a közelgő ünnepek is csak összezavarnak; de remélem, azért
sikerül viszonylag rendezetten megfogalmazni őket.
Szóval, ... elbúcsúztunk Jeff-től és Dakotától. Lehet, hogy a
befejezéssel csalódást okoztam azoknak, akik valami (végre valami) drámai
történetet vártak. Én előre figyelmeztettelek Titeket, hogy alkatilag képtelen
vagyok rá. És ellentétben azokkal, akik szerint ez nem volt igazi szerelem,
szerintem igenis volt boldog befejezés, talán kissé rózsaszín felhők is, de hát
pont karácsony előtt mégsem tehettem meg, hogy nem így zárul a történet. Nem
igaz?
Nos, máskor ilyen esetben már arról írnék, hogy az új történet
pedig nem lesz más, mint ... De most nem így lesz. Ez a karácsony miatt lesz
így, és nagyon remélem, megértitek.
Életem egy igen furcsa karácsonya közeleg. Hosszú idő után
az első, amikor semmi sem úgy lesz, ahogy korábban, és ez nekem fizikailag, de
leginkább lelkileg nem kicsi kihívás. Lehet, hogy tudnék ilyen körülmények
között is írni, de inkább nem kockáztatok.
Nos, azt találtam ki, hogy karácsonyi ajándékként kaptok egy
komplett történetet, ami azonban még nincs kész, úgyhogy a jövő héten ezen dolgozom.
A címe: Egyszer volt, hol nem volt...
Újra azonban valószínűleg csak január elején jelentkezem.
De...
Addig sem marad olvasnivaló nélkül az, aki esetleg szívesen
olvasgat mást is. A FB-on lesz egy oldalam (illetve már van, csak még nem
indult el) Velencei történetek
címmel. Volt egy álmom, ami talán kissé elbizakodott volt... mindegy is... de az írások elkészültek és valószínűleg születnek is majd még sorra, mert
számomra Velence kimeríthetetlen tárháza a képzeletnek. Ezeket a hol rövidebb,
hol hosszabb kis novellákat fogom megosztani azon az oldalon. Úgy tervezem, hogy
karácsonykor indul az is, aztán hetente bukkannak fel az új történetek. Szóval,
ott igazán szívesen látok mindenkit.
Általában minden írás sokban árulkodik az írójáról, de a
Velencében játszódóak aztán végképp. Nekem nagyon kedves téma, úgyhogy a
kevésbé érdeklődőek legyenek kíméletesek. Előre is kösz :)
És ne feledkezzetek meg a blogról, illetve a FB-oldalról, a
Lassú keringőről, mert januártól folytatása következik. A címet is elárulom... A családban marad... lehet találgatni,
hogy mi körül bonyolódnak majd a dolgok.
Nagyon boldog karácsonyi készülődést kívánok az
ajándékbontásig is! Köszönöm, hogy vagytok, még ha a legtöbben szigorúan csak a
háttérből követitek is a történeteket. Akik pedig még írnak is, azoknak egy
extra ölelés jár a távolból!
Jutka, aki Golden, meg Pasa...néha már magam sem tudom, hol,
ki vagyok...
4 megjegyzés:
Kitartás jucus! <3
Sok köszi & nagy puszi
Jutkám <3 mi köszönjük, hogy vagy. Várjuk az ajándékot :))
Pusza
Szia!
Nekünk ajándék minden nap, minden új fejezet, inkább mi köszönjük. :) Pihenj, töltődj fel és aztán várunk vissza.
Majd a facebookos linket ne felejtsd el kirakni, mert egyébként nem talállak meg.
Puszi, Porcica
Porcica, köszönöm, ez kedves volt! Próbáltam a FB-os linket közvetlenül ide linkelni, de valamiért nem jön össze, úgyhogy Judit Pados a FB-on és ott a ZENE c. csoportban van a Velencei történetek. Ne kérdezzétek, miért!? XDDD
Megjegyzés küldése