Gépelési hiba 26. fejezet

Három órával később Selena jóllakottan szendergett az ülésen, miközben hazafelé tartottak. Az anyja minden gyerekkori kedvencét elé rakta, ő pedig nem tudott ellenállni a finom falatoknak. Még a hűtőtáskában is gazdagon összekészített dobozok sorakoztak, gondoskodva róla, hogy a következő két napban legfeljebb a mikró ajtaját kelljen kinyitniuk.

-Miről pusmogtatok anyuval? – motyogta félálomban, mire Jash elnevette magát.

-Jobb ha nem tudod. …Anyád felvilágosított, hogy jobban kéne vigyáznom a hírnevemre, mert mint orvos, nem vet rám jó fényt, ha híre megy, hogy házasságon kívül szórom magvaim a nagyvilágba. – tette hozzá végül vigyorogva, ahogy felrémlett előtte a lány anyja, ahogy cseppet sem kertelve előállt a mondandójával. Persze, mondott mást is, mint például, hogy örül, hogy megismerte és láthatóan jól kijön a lányával, de mégis ez volt az a mondat, amiről sejtette, hogy felébreszti mellette Selenát. Nem kellett csalódnia. 

Selena úgy ült fel, mint akit vipera mart meg.

-Ezt nem mondhatta! Jézusom, el sem hiszem. Ne haragudj! Néha olyanokat tud mondani, mint akit a múlt századból felejtettek itt…. Pedig ha valaki, ő aztán igazán csendben lehetne. Az ő korában csak úgy együtt élni egy férfival... Nem is tudom, mit szól hozzá Jonas családja? Vagy az öcsém? Clayton olyan vaskalapos tud lenni, ha másról van szó. Mondjuk, anyu esetében még igazat is adnék neki.

Jash hahotázására felháborodottan nézett rá.

-Mi volt ebben ilyen mulatságos?

-Még te veted a szemére, hogy maradian gondolkozik? Egy centivel sem maradtál le mögötte, ugyanolyan szemellenzősen adtad elő az ő szerelmi életéről a véleményed. Nem is értem… Csinos nő és láthatóan jól kijönnek Jonas-szal. A világon senki nem szólhat bele, hogy hogyan élnek, még Jonas családja sem. Te meg pláne. 

-Mi az, hogy én meg pláne? – fortyant fel a lány.

-Hát, te is csak úgy odaköltöztél egy pasihoz.. – nem kerülte el a figyelmét, ahogy Selena szeme megvillan, de rendületlenül folytatta: -… és anyád azon túl, hogy nekem a lelkemre kötötte, hogy viselkedjek tisztességesen veled, végül is, nem fűzött a dologhoz különösebb megjegyzést. Mintha nem is lenne ellenére a dolog.…Szerinted mit értett tisztességes viselkedés alatt? – kacsintott a lányra, akit azonban láthatóan nem a dolog humorosabb oldala fogott meg.

-Nem tudom, nem is akarom tudni. De beszélni fogok vele, hogy ne gyakoroljon rád nyomást.

Jash megcsóválta a fejét. Ő nem érezte úgy, hogy Lorna James bármire is rá akarná venni, és Selenának sem kellene ettől félnie. Ennyire azért ismerhetné őt is. Ha mondani vagy tenni akar valamit, abban csak és kizárólag a saját akarata szerint fog dönteni.

-Sel, nem kell beszélned vele! Nincs a földön ember, aki dönthetne helyettem. Még az anyádnak se engedelmeskednék, hidd el nekem. – mondta komolyan, remélve, hogy Selena ezek után komolyan fogja venni, ha bármiben nyilatkozik előtte. De a lány már láthatóan túllépett ezen és az ablak felé fordulva a mellettük elrohanó táját figyelte.

-Örülök, hogy anyunak elmondhattam, mi történt. A te szüleid tudják, hogy nálad lakom? – kérdezte váratlanul.

-Hát, utoljára akkor beszéltem anyámmal, amikor te a kórházban voltál, és igen … elmondtam neki, hogy van valakim, akivel együtt élek. A véres részletektől megkíméltem, nem tud arról sem, hogy majdnem nagymama lett. Messze van, minek zavarjam össze? A végén itt ülnék két árgus szemmel figyelő anya előtt… nem hiányzik ez nekem. Most elég, ha a te mamád nyugodt, hogy a lánya nem a baltás gyilkossal bútorozott össze. – válaszolta könnyedén a férfi. Azt azért nem kötötte a lány orrára, hogy az édesanyja azonnal epés megjegyzéseket is tett, hogy komoly lány nem költözik össze anélkül egy férfival, hogy az ígéreteket ne tenne neki, ezért aztán majdnem tett is kijelentéseket, amiket viszont nem az anyjánal akart volna először kimondani.

-És kérdezett rólam? – nézett szándékoltan félre a lány. Jash elmosolyodott. De még mennyire, hogy kérdezett az édesanyja. Mindent tudni akart, nemcsak Selenáról, de az egész családjáról.

-Kérdezett. – mondta lustán elnyújtva a szavakat.

-Na, és… mit mondtál? – szikrázott Selena szeme, amiért Jash láthatóan úgy döntött, hogy húzza az idegeit.

-Elmondtam, hogy hogy hívnak, hány éves vagy, hogy Los Angelesben éltél egy ideig, hogy imádod a kutyákat és hogy szeretlek.

-Ezt is elmondtad neki? – csillogott a lány szeme a késő délutáni napfényben, és Jash félreállt az út szélén. Kicsit ideges volt, és kicsit korábban vette le a lábát a kuplungról, mint kellett volna, ezért a kocsi megugrott, amikor lefulladt. Halkan káromkodott, aztán behúzta a kéziféket. Egész testével félrefordult a vezetőülésben és a lány felé nyúlt. 

-Amióta ismerlek, ezt próbálom elmondani neked is. – súgta halkan, ahogy közeledett hozzá az a hitetlenkedő szürke szempár. Magához húzta és minden további magyarázat nélkül megcsókolta. Érezte, hogy a teste nem maradt érzéketlen a hirtelen támadt szenvedélyre, de már ez sem érdekelte. Tíz napja igyekezett kerülni ezt a testi közelséget, most még a csók is veszélyes üzemnek számított, de már ezt sem bánta. Abban a pillanatban, ahogy a nyelvük összeért, villámcsapásként vágott végig rajtuk a vágy. Jash ijedten tolta el magától Selenát, aki ugyanezzel az ijedtséggel kapaszkodott bele.

-Bocs, nem akartam… tudom, hogy neked sem könnyű! – döntötte neki a homlokát Selenáénak, aki megnyugtatónak szánt simogatásokkal kalandozott az arcán.

-Igazából szerintem már nem kell tovább várnunk. Az orvos azt mondta, akár két nap múlva is élhetnék szexuális életet, természetesen óvszerrel. A főnővér két hétről beszélt, én meg úgy gondolom, a tíz nappal máris teljesítettnek tekinthetjük a kímélő időt.- suttogta a lány.

-Hát, ezt lehet, hogy nem itt, ezen az elhagyatott szakaszon kellett volna a tudomásomra hoznod. – sóhajtott a férfi kesernyésen. –Mindenesetre, akkor hazafelé vásárolnunk kell, mert én azt hittem, a dolog még egy ideig abszolút esélytelen.

Selena az órájára nézett. –Hát, akkor jó lenne sietnünk, mert vasárnap a bevásárlóközpont már délután bezár.

Jash kipörgő kerekekkel indított és még zárás előtt leparkolt a hatalmas épület előtt.