Őszinte leszek, ezt a Muránói tükröt nehezen engedem el,
kedveltem nagyon. A helyszínt, a kort, a szereplőket. Biztosan lehetett volna
még érdekes kis jeleneteket írni arról a bizonyos tíz évről is, ami a Vége!
feliratot megelőzte, de eredetileg is ilyen hirtelen vágásban gondolkodtam.
De hát szokás szerint már itt toporog egy újabb történet,
amelyik része volt annak idején az Ötletbazárnak. Mindenki egyért, egy
érte ...volt a címe, s bár nem ért el előkelő helyezést a
szavazáskor, de szerintem nem lesz rossz ez... már csak azért sem, mert
időközben a kezdő képen túl jött néhány gondolat a folytatást, sőt a befejezést
illetően is. Ez is kicsit eltér a korábban megszokottaktól, bár mindenféle
spoilerezés nélkül állíthatom, lesz benne happy end, mert anélkül nem is én
lennék az elkövetője XD
Na, nem is húzom itt az időt, ha fel vagytok készülve egy
újabb bakugrásra a századforduló Velencéjéből térben és időben, akkor holnaptól
kezdjünk bele az új történetbe. Jó szórakozást!
3 megjegyzés:
Szia.Még sosem írtam kommentet, de minden reggel az az első, hogy ránézek a blogra és elolvasom a következő részt. Nagyon tetszenek a történeteid. :) zsuzsi
Nálam előkelő helyen volt ;)
Már nagyon vártam!
huh, zsuzsi, elkerülte a figyelmem a kommented, bocsánat érte! Végre ír valaki, én meg szó nélkül hagyom? XD Nagyon köszönöm a soraid, az ilyen szavak tartják bennem a lelket, hogy érdemes folytatni :)
csez, köszönöm, hogy gőzerővel pótoltál... remélem, nem okoz majd csalódást a nagy várakozás után ;)
Megjegyzés küldése