***
Remélem, jól teltek az ünnepek mindenkinél! Bár, az időjárás lehetett volna kegyesebb...
Mi szombaton lementünk a Balcsira, hogy áll-e még a ház. Áll. De tényleg, minden rendben volt, kis portól eltekintve tulajdonképpen kifejezetten rend volt odabent is. Egy szépséghibája volt csak a dolognak, hogy Morc nélkül mentünk, és így nem volt az igazi.
Szóval, gereblyézgettünk, eszegettünk egy kis sonkát, aztán háromkor már indultunk is vissza. Kistesó itthon volt Morccal, napoztak az erkélyen, sétáltak, jól elvoltak nélkülünk is. Csak odalent hiányzott ez a szöszi, ahogy nem lopkodta a kis faágakat gereblyézés közben (mert ez jó szokása)
Vasárnap megnéztük az Exférj újratöltve című, nagyon könnyű kis vígjátékot, én meg megállapíthattam, hogy nem is tudom, mi tetszett ezen a Gerard Butleren nekem annyira egy-két évvel ezelőtt. Jó, a teste igen, meg ahogy fut, na, utánam nem is kéne ennyire szaladnia, de olyan kis pufi pofi lett valahogy. Annak idején Attilának valahogy szálkásabb volt, meg persze a hosszú haj is jót tett neki úgy látszik...
Hétfőn meg... hát, ilyen ócska időben nem sok mindent lehet csinálni. Itthon üldögéltünk, anyósnál ebédeltünk, aztán megint itthon. Én leginkább a velencés könyvet írtam, párom meg egy kérdésem alapján rákattant a képkeresésre és már kéretlenül is ontotta nekem a velencés képeket (pedig csak egy elég nagy méretű kép kellett volna a Campanile összeomlásáról). Elvoltunk mint a befőtt. A gyerekek jöttek-mentek, Gyumáék is felbukkantak majd minden nap legalább tíz percre. Az az igazság, hogy ez a húsvét addig volt nálunk nagy dolog, amíg a gyerekekkel lemehettünk a Balcsira, volt tojáskeresgélés meg ilyenek. Most valahogy annyira nem volt hangulatom az egészhez. Pénteken még megcsináltam egy tojásfát, de hát régebben ezt is már majd egy héttel előtte felállítottam volna a legszívesebben. Jó nagyra sikeredett azért. Vágtam a kertben rügyező orgonaágakat, jó nagyokat és azokra aggattam a tojásokat. A vízben persze az ágak szépen kizöldültek, már akkora levelei vannak, tiszta bokor itt a szobában. Még virágok is lesznek rajta.
***
Ismerem azt az esetet, amikor nem történik "semmi", aztán mégis csak jó hosszú lesz a levél ... de ez jó!
Elég nehezen álltam be a héten, mert ha hétfő ünnepnap, mindig meghülyülök, sose tudom, éppen milyen nap van.
Tegnap Gyurma kocsiját vittem a szervízbe már reggel 7-re, onnan be az üzletbe, aztán onnan kettőkor megint ki a Camponához a kocsiért. A gyerek már nem is tudom, hogy keres-e egyáltalán munkát, ezentúl a DJ „szakmának” szenteli magát, most már biztos. Vannak érvei mellette, amiket el is tudok fogadni, bár ettől függetlenül én meg csak a sötét oldalát látom a dolgoknak, ezen nem tudok változtatni, valakinek a fejével is kell gondolkodnia. Az apja viszont ... na, ő teljesen maga alatt van attól, hogy a fia ezt az életet választotta. Tulajdonképpen itthon is ezen borult ki a bili, hogy a gyerek is nekem lelkendezik, velem beszél (bár, nem tudom meddig, mert szerinte én is roppant negatívan állok hozzá), az apja is nekem morog; én meg örlődök közöttük, mert az egyiknek is megvan a maga igazsága, meg a másiknak is. Közben meg nincs igaza egyiknek se.
Mi szombaton lementünk a Balcsira, hogy áll-e még a ház. Áll. De tényleg, minden rendben volt, kis portól eltekintve tulajdonképpen kifejezetten rend volt odabent is. Egy szépséghibája volt csak a dolognak, hogy Morc nélkül mentünk, és így nem volt az igazi.
Szóval, gereblyézgettünk, eszegettünk egy kis sonkát, aztán háromkor már indultunk is vissza. Kistesó itthon volt Morccal, napoztak az erkélyen, sétáltak, jól elvoltak nélkülünk is. Csak odalent hiányzott ez a szöszi, ahogy nem lopkodta a kis faágakat gereblyézés közben (mert ez jó szokása)
Vasárnap megnéztük az Exférj újratöltve című, nagyon könnyű kis vígjátékot, én meg megállapíthattam, hogy nem is tudom, mi tetszett ezen a Gerard Butleren nekem annyira egy-két évvel ezelőtt. Jó, a teste igen, meg ahogy fut, na, utánam nem is kéne ennyire szaladnia, de olyan kis pufi pofi lett valahogy. Annak idején Attilának valahogy szálkásabb volt, meg persze a hosszú haj is jót tett neki úgy látszik...
Hétfőn meg... hát, ilyen ócska időben nem sok mindent lehet csinálni. Itthon üldögéltünk, anyósnál ebédeltünk, aztán megint itthon. Én leginkább a velencés könyvet írtam, párom meg egy kérdésem alapján rákattant a képkeresésre és már kéretlenül is ontotta nekem a velencés képeket (pedig csak egy elég nagy méretű kép kellett volna a Campanile összeomlásáról). Elvoltunk mint a befőtt. A gyerekek jöttek-mentek, Gyumáék is felbukkantak majd minden nap legalább tíz percre. Az az igazság, hogy ez a húsvét addig volt nálunk nagy dolog, amíg a gyerekekkel lemehettünk a Balcsira, volt tojáskeresgélés meg ilyenek. Most valahogy annyira nem volt hangulatom az egészhez. Pénteken még megcsináltam egy tojásfát, de hát régebben ezt is már majd egy héttel előtte felállítottam volna a legszívesebben. Jó nagyra sikeredett azért. Vágtam a kertben rügyező orgonaágakat, jó nagyokat és azokra aggattam a tojásokat. A vízben persze az ágak szépen kizöldültek, már akkora levelei vannak, tiszta bokor itt a szobában. Még virágok is lesznek rajta.
***
Ismerem azt az esetet, amikor nem történik "semmi", aztán mégis csak jó hosszú lesz a levél ... de ez jó!
Elég nehezen álltam be a héten, mert ha hétfő ünnepnap, mindig meghülyülök, sose tudom, éppen milyen nap van.
Tegnap Gyurma kocsiját vittem a szervízbe már reggel 7-re, onnan be az üzletbe, aztán onnan kettőkor megint ki a Camponához a kocsiért. A gyerek már nem is tudom, hogy keres-e egyáltalán munkát, ezentúl a DJ „szakmának” szenteli magát, most már biztos. Vannak érvei mellette, amiket el is tudok fogadni, bár ettől függetlenül én meg csak a sötét oldalát látom a dolgoknak, ezen nem tudok változtatni, valakinek a fejével is kell gondolkodnia. Az apja viszont ... na, ő teljesen maga alatt van attól, hogy a fia ezt az életet választotta. Tulajdonképpen itthon is ezen borult ki a bili, hogy a gyerek is nekem lelkendezik, velem beszél (bár, nem tudom meddig, mert szerinte én is roppant negatívan állok hozzá), az apja is nekem morog; én meg örlődök közöttük, mert az egyiknek is megvan a maga igazsága, meg a másiknak is. Közben meg nincs igaza egyiknek se.
Ma csak simán futkosós napom volt, nagyjából Pestet keresztben és hosszában is bejártam, tíz centivel alacsonyabb lettem, a kezem viszont ennyivel hosszabb. Francos berakókat rendelgeti az uram, hogy majd a feleségem elszalad érte... ja, feleség meg megszakad.
Este meg Morcot kell vinni megint szúratni, mert megkérdeztem a dokit, és szerinte felesleges megvárni, amíg megint annyira sántítani kezd, ha eltelt a két hét, akkor kaphatja az újabb adagot. Ez is olyan fura, mert reggel a parkban szabályszerűen szaladgált a bulldoghaverjával, aztán itthon meg akkorát sántít, hogy már nekem fáj. És alszik... szerintem napi 20 órát legalább. Viszont eszik, iszik, tojik rendesen és amíg ezek a dolgok működnek, addig nagy baj nem lehet.
Tegnap készült el egy csomó fotó a dm-ben... nem mondom, legalább a fele a kutyáról szólt ... de előhívattam pár képet még a hegykői kirándulásról, Vácrátótról, Őrségről, Prágáról, karácsonyról, csajos bulikról, cirka 250 db-ot.
Este meg Morcot kell vinni megint szúratni, mert megkérdeztem a dokit, és szerinte felesleges megvárni, amíg megint annyira sántítani kezd, ha eltelt a két hét, akkor kaphatja az újabb adagot. Ez is olyan fura, mert reggel a parkban szabályszerűen szaladgált a bulldoghaverjával, aztán itthon meg akkorát sántít, hogy már nekem fáj. És alszik... szerintem napi 20 órát legalább. Viszont eszik, iszik, tojik rendesen és amíg ezek a dolgok működnek, addig nagy baj nem lehet.
Tegnap készült el egy csomó fotó a dm-ben... nem mondom, legalább a fele a kutyáról szólt ... de előhívattam pár képet még a hegykői kirándulásról, Vácrátótról, Őrségről, Prágáról, karácsonyról, csajos bulikról, cirka 250 db-ot.
***
hát, a mai napot is nyugodtan el lehetne felejteni ...
Reggel kiskölökkel térdspecialista … ezzel nem is volt addig baj, amíg nem kellett fizetni. Így első szeánsz 26.500, igaz ebben benne van egy havi kékkagyló kivonat (szegény kutyának se ártana ezt adni) meg egy röntgen is.
Most 6 hétig gyógytorna (heti egy alkalom ott bent 5 ezerért per alkalom, és mindennap otthon),
spéci lúdtalpbetét csináltatása kb. 5 ezer egy garnitúra, de ugye legalább kettő kellene;
hat hét után vissza ide kontrollra, az megint lesz egy huszas, mert megint lesz röntgen is
egyelőre ennyi, műtét szerencsére nem került szóba. Gyerek agyamra megy, hogy neki csak az használ, ami pénzért van, az ingyenben nem bízik. De már mindegy, csak használjon.
Reggel kiskölökkel térdspecialista … ezzel nem is volt addig baj, amíg nem kellett fizetni. Így első szeánsz 26.500, igaz ebben benne van egy havi kékkagyló kivonat (szegény kutyának se ártana ezt adni) meg egy röntgen is.
Most 6 hétig gyógytorna (heti egy alkalom ott bent 5 ezerért per alkalom, és mindennap otthon),
spéci lúdtalpbetét csináltatása kb. 5 ezer egy garnitúra, de ugye legalább kettő kellene;
hat hét után vissza ide kontrollra, az megint lesz egy huszas, mert megint lesz röntgen is
egyelőre ennyi, műtét szerencsére nem került szóba. Gyerek agyamra megy, hogy neki csak az használ, ami pénzért van, az ingyenben nem bízik. De már mindegy, csak használjon.
***
Morcos... Ma végre meleg van. Erre mit történik? Meghülyülnek az emberek. Legalábbis az autós fajta.
Nagyfiam lovag akart lenni és kis feleségét elvitte kocsival a nyelvvizsgára. Amíg bementek az épületbe, búcsúzkodtak, valaki (a nyomokból ítélve egy kisteherautó) jól meghúzta a kocsi oldalát. De nem úgy finoman, nem, olyan adj neki módon. Még a lemez is átszakadt. Papírt persze nem hagyott ott, elszelelt, mire a fiam kiment, már csak a romos kocsi álldogált ott magában. Nemkicsit idegesen hívja anyját, aki eddig is a családi szaladjide-szaladjoda volt, és mondhatni telefonos segítséget kért a tennivalók ügyében. Idegi állapotára tekintettel inkább átvettem a járgányt és elballagtam vele a szervízbe, ahonnan egyébként 2 napja jöttem el a 3 éves átvizsgálást és költségeit kinyögve. Lefotózták, papírozták, aztán majd jelentkeznek, ha vihetem. Még jó, hogy a casco-t nem mondtuk fel rá, ugyanis a kár 600 ezer forint! Itt kicsit eldobtam a parókám, mert azért ennnyire nem látványos a dolog, bár tagadhatatlanul ronda. És hogy általánosságban hülyültek meg az emberek, azt azért merem állítani, mert a Camponától hazafelé jövet kétszer majdnem belémjöttek, letoltak az útról. Mi lesz itt, ha beindul a nyári hétvégi autózás? Rémálom...
Morcos... Ma végre meleg van. Erre mit történik? Meghülyülnek az emberek. Legalábbis az autós fajta.
Nagyfiam lovag akart lenni és kis feleségét elvitte kocsival a nyelvvizsgára. Amíg bementek az épületbe, búcsúzkodtak, valaki (a nyomokból ítélve egy kisteherautó) jól meghúzta a kocsi oldalát. De nem úgy finoman, nem, olyan adj neki módon. Még a lemez is átszakadt. Papírt persze nem hagyott ott, elszelelt, mire a fiam kiment, már csak a romos kocsi álldogált ott magában. Nemkicsit idegesen hívja anyját, aki eddig is a családi szaladjide-szaladjoda volt, és mondhatni telefonos segítséget kért a tennivalók ügyében. Idegi állapotára tekintettel inkább átvettem a járgányt és elballagtam vele a szervízbe, ahonnan egyébként 2 napja jöttem el a 3 éves átvizsgálást és költségeit kinyögve. Lefotózták, papírozták, aztán majd jelentkeznek, ha vihetem. Még jó, hogy a casco-t nem mondtuk fel rá, ugyanis a kár 600 ezer forint! Itt kicsit eldobtam a parókám, mert azért ennnyire nem látványos a dolog, bár tagadhatatlanul ronda. És hogy általánosságban hülyültek meg az emberek, azt azért merem állítani, mert a Camponától hazafelé jövet kétszer majdnem belémjöttek, letoltak az útról. Mi lesz itt, ha beindul a nyári hétvégi autózás? Rémálom...
***
Hetekkel ezelőtt ment az idegelés, mert halódott a t-home-os kütyü és úgy nézett ki, hogy ki fogják cserélni. Én persze nem örültem, mert ez a dekóder olyan, mint egy videó, fel lehet rá venni műsorokat és volt is pár, amit még nem láttam... aztán szerencsénk volt, mégis meg tudták csinálni a központból, kütyü maradt a helyén, felvett műsorok is megmenekültek. Idő persze nem volt megnézni, de ma ... hazajöttünk korán délután a Balcsiról, gondoltam egy nagyot, ma megnézem a velencés filmeket, kijegyzetelem stb. Erre kiírja ez a szar, mert igenis az, hogy NINCS felvett műsor. Na, hívom a hibabejelentőt. Első körben 20 percet lógtam a telefonon várva, hogy felvegye valaki. Akkor újra hívtam. A második körben 35 perc után már majdnem lemerült a telefon, amikor egy férfiú felvette és okos tanácsaival újra indítottuk az egész kütyüt. Persze, az összes eddig felvett műsornak lőttek, azokat tulajdonképpen valahol elfelejtette a gép, és hogy a jövőben ne csináljon ilyet, most közös erővel még formattáltuk is a winchesterét. Fasza. Amúgy tele van már a tököm ezzel a t-home-al. Átlag havonta van valami idegelés, hol a tv száll el, hol az internet... megbízhatatlan az egész. Bocs, a kiborulásért, de most ez nagyot ütött, mert több olyan műsor is volt, amit NAGYON szerettem volna látni...
Balatonon meg megrendeltük ezt a kitekerős napellenzőt. Fickó nagyon kedves, szakszerű volt, rengeteget pofázott, aztán padlóra küldött, mert ez az 5x3,5 m-es darab 210 ezer forint lesz. Nem mondom, kicsit kevesebbre számítottunk, legalább egy ötvenessel. És azt mondja, hogy ez még tavalyi áron megy. Április utolsó hétvégéjén jönnek szerelni, addig ki kellene izzadni a még hátralévő 170 ezret is. Közben meg ugye itt a kocsi, ki tudja mennyiért. És akkor még egy darab csekk, járulék, adóelőleg még szóba sem került.
Balatonon meg megrendeltük ezt a kitekerős napellenzőt. Fickó nagyon kedves, szakszerű volt, rengeteget pofázott, aztán padlóra küldött, mert ez az 5x3,5 m-es darab 210 ezer forint lesz. Nem mondom, kicsit kevesebbre számítottunk, legalább egy ötvenessel. És azt mondja, hogy ez még tavalyi áron megy. Április utolsó hétvégéjén jönnek szerelni, addig ki kellene izzadni a még hátralévő 170 ezret is. Közben meg ugye itt a kocsi, ki tudja mennyiért. És akkor még egy darab csekk, járulék, adóelőleg még szóba sem került.
***
Na, ez a szombat is úgy el lett cseszve, ahogy kell ... kistesó valahol kóvályog, Balatonra nem jött le velünk, Gyurmáékról se tudok semmit, bár ő most eléggé maga alatt van a kocsi miatt. Holnap anyósnál lesz az ebéd. Nem örülök neki, mert amennyi könnyebbség, annyi ideg is. Nincs most hangulatom emberekhez, az az igazság. Morc lábán is találtam ma egy daganatot... a franc se tudja, mi lehet, valószínűleg egy nagy betokosodott zsírcsomó... vagy Más ... mit lehet tenni, ezt már orvos nem operálja . A lényeg, a tegnapi szar naphoz képest nem sokat javult a helyzet. Közben meg ott álltam a Balatonon a nappaliban a koloniálok között és igazán irigyeltem Nórát, hogy ő azt csinálhat a kisházban, amit csak akar. Én meg örülhetek annak, hogy még a Balatonon is ez a qva koloniál vesz körül. Anyám is ölte az életem, hogy valaki elpakolta a lakókocsiból a fürdőruháját. Ma is azt kerestem szanaszét az egész házban. Aztán felhívtam, hogy nézzen már körül otthon. Mire kiderült, hogy jééé, tényleg hazavitte télire... pedig nem szokta ... jééé ... szóval, most hozzá sincs se türelmem, se hangulatom. Közben kiskölök megbeszélte párom unokatesójával, hogy kimegy hozzájuk Milánóba, hipp-hopp megrendelte a repülőjegyet, lefixált mindent. Én meg nem vagyok képes egy színházjegyet rendelni a neten. Tiszta égés.
***
Ketty... Ma pénz állt a házhoz! Na, nem sok, de annyihoz elég, hogy potenciális vásárlóként lófráljak egy (két-há...) cipőboltban. Azt nem állíthatom, hogy volt konkrét elképzelésem, mit is szeretnék. Szerintem, ezt a nők általában nem tudják. Valami világosat akartam, kényelmeset, de nem nagyon laposat (mert abban mindig úgy érzem, hanyatt akarok esni), nem öreganyámosat, de olyat, amiben napi 10 óra járkálás meg se kottyan. Ami egy hűvösebb tavaszi napon is jó, de ha véletlenül kisütne a nap, akkor se durran le a lábamról. És ha nem világos, hanem sötét, esetleg vidám színe van, az se baj. Most mondja valaki, hogy igényes vagyok... Csak arra vártam, hogy meglássuk egymást, én felsóhajtsak, hogy igen, ez az. De sajnos sehol a sóhaj, hacsak azért nem, mert pillanatnyilag csak tízcentis sarkakon billegő körömcipőket és térdig érő szandálokat lehet kapni. Ez utóbbi is lehet tízcentis sarkú, esetleg tök lapos. Átmenet nem létezik. A térdig érő szandált meg úgy értem, hogy ami lent 2-3 pánt, az bokában csizma, feljebb esetleg még néhány pánt.. tiszta elmebaj, nő nem tesztelte, max. néhány bulizó tini. A következő őrület meg az volt, hogy amikor némi megalkuvással végre kézbevettem egy cipellőt, hogy talán ez... na, akkor az csak abban az egy méretben nem volt, ami nekem kellett volna. El is ment a kedvem az egésztől!
***
Néha azért jó a tv-t nézni. Most éppen egy nápolyi "útifilmbe" futottam bele. A Capella San Severo-ban látható a Krisztus a lepel alatt néven nyilvántartott márványcsoda. Az ínas, megkínzott test, a kézfej kiálló csontjai, a végső nyughelynek szánt puha fekhely, mindez beborítva a fuvallatban megrebbenő fátyollal - és mindez márványba álmodva. Tisztelet a mesternek, Giuseppe Sammartino-nak, akinek most meg fogom tanulni a nevét, mert a legnagyobbak közt a helye.
***
Kert és más ... Négylakásos társasház. A földszinten ketten, az emeleten ketten. Az emeletiek 90 fokban elforgatva osztják meg az emeletet az alsókhoz képest. Világos, nem? Szóval, a lényeg: egyedül mi nem látjuk a kertet, csak hazafelé, amikor bejövünk a járdán. A másik három élvezi az igazán méretes kert fáinak és virágainak tavaszi pompáját. És ki nyírja le a füvet, mert már nem tudja nézni, hogy lassan térdig ér? Naná, hogy a párom. Fűnyírás közben az orgonabokrok tövében majdnem "aknára" lép. Hiába na, az ott Morc kedvenc helye a harmatos hajnali órákon. Papírzsebkendővel felszedi a már-már kőkorszaki leletet, és a nagy lelkesedésben (pont ott ért a munka végére) elpakolja a csomagot a sufniba a fűnyíróval együtt. Az éjszaka derekán álomittas hangon suttogja bele az éjszaka sötétjébe, hogy reggel majd ÉN el ne felejtsem megkeresni és a kukába továbbítani. Mit mondjak, valami romantikusabbnak jobban örültem volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése