"Ha egy könyvet igazán el akarsz olvasni, de még nem írták meg, akkor neked kell megírnod." - Toni Morrison
"Az álom írás, az írás pedig sokszor nem más, mint álom." - Umberto Eco


2012. május 21., hétfő

A szerelem 4 keréken érkezik 9.


Stephanie ült a Cannes felé tartó gép fedélzetén és azon vigyorgott, lassan külön emlékeztetőket kell gyártson, kinek milyen meglepetést tartogat a tarsolyában. Élvezte a kerítőnő szerepét, de egy kis bizonytalanság még dolgozott benne, hiszen itt két elég nehéz természetű emberről van szó. Bármikor belekavarhatnak a gondosan felépített terveibe.
Nos, akkor Julie nem tudja, hogy Robertnek üzenetet hagyott, miszerint választhat, hogy a szállodában vagy egy félreeső tengerparti házban töltheti a fesztivál ideje alatti időt. Robert még nem tudja, hogy ez a hír várja majd a szállodában. Dean már Cannesban van és Robertet várja. A párizsi szálloda értesítette őt a korábbi elutazásról, a fotós beszámolt a kicsit megbolondított fotózásról, és gondolatban vállon veregette védencét, hogy minden ellenérzése ellenére végigcsinálta a dolgot. Julie elég mélyen beette magát a bőre alá, hogy ne veszítse el a fejét, pedig a nyers fotókat látva nem lehetett egyszerű dolga.
Robert eközben megdöbbenve fedezte fel őrangyalát a cannes-i reptér vip-várójában. Ez már kísérteties, ő nem is szólt neki, hogy korábban érkezik. Úgy látszik, azért figyelik a lépéseit, ami tekintve a hirtelen és őrült ötleteit, nem feltétlenül baj. A következő meglepetés a szállodában várta. A lefoglalt lakosztály természetesen a rendelkezésére áll, de az ügynöke, Ritz kisasszony – és ezt a portás olyan tisztelettel ejtette ki, hogy Robert akaratlanul is elmosolyodott a szinte átszellemült arcon – egy magánszállást is lefoglalt a részére. Így ő döntheti el, hol kíván megszállni. Az instrukciókat tartalmazó boríték Dean nevére szólt. Stephanie és a meglepetései – fintorgott magában. De ez akár még jól is elsülhet gondolta, majd visszaültek a kocsiba és útnak indultak.
Juliet eközben éppen kitette a taxi a ház előtt. Alfred bácsi fényképei alapján már ismerte valamennyire a házat, így rögtön a legnagyobb hálót kereste és a táskáit az ágyra szórta. A konyhában a hűtőszekrényt bepakolva találta és hálás szívvel gondolt Joannára, aki alighanem értesítette a gondnokot, hogy vendége lesz. Előkotorta a fürdőruháját és leszaladt a tengerhez. A kimerítő úszástól és az elmúlt napok őrületétől, az utazástól fáradtan ledőlt egy nyugágyra és szinte azonnal mély álomba merült. Utolsó gondolataival próbálta kitalálni, hogyan legyen tovább, de aztán belenyugodott, hogy még egy éjszaka és egy nap van hátra tervei szövögetésére, mire Robert megérkezik, úgyhogy inkább a pihenés mellett döntött.
Robert a kocsiból kiszállva elismerően nézegette a házat. Igazán szép volt, a falakra felfutó sok zöld növénytől, a bejáratot övező rengeteg rózsától  mondhatni romantikusan hatott. Az egészet valami nőies báj vette körül, meg is értette Stephaniet, hogy megtetszett neki. És ebben a nőies környezetben aligha sejtik, hogy éppen egy férfi fog elbújni a világ elől. Vidáman nyitogatta sorra a szobák ajtajait, végül a legnagyobbnak tűnő hálóba lépett be. Pillantása azonnal a hatalmas ágyon egy női holmikkal teli nyitott bőröndre esett. Na ne, Stephanie le akarja nyúlni előle a legszebb szobát? Homlokát ráncolva próbált magyarázatot találni, mert amúgy az örökké szervezkedő nőnek semmi nyomát nem látta a házban. A tenger felé nyíló hatalmas ajtóhoz lépett és a látványtól saját táskái erőtlenül hullottak ki a kezéből.
A teraszon Julie hevert egy napozóágyon. Falatnyi fürdőruhája nem sokat bízott a képzeletre. Mélyen aludt. Robert nem tudta, hogy a dolgok egyszeriben hogyan alakulhattak ilyen mesésen jól. Stephanie szervezte, vagy Dean, vagy esetleg maga Julie? Nem értette, mi ez az egész helyzet, amibe váratlanul belecsöppent, de eltökélte, hogy élete legjobb alakítását nyújtva a lehető legjobbat hozza ki belőle. Nem lesz nehéz, mert minden érzése szívből jön.
Dean hangját hallotta, ezért gyorsan visszament a házba. Dean csodálkozva nézte főnöke vigyorgását:
-Akkor tetszik? Maradunk?
-Mi az hogy… Ennél jobb nem is lehetne.
Aztán hirtelen ötlettől indíttatva halkan fütyörészve kisétált a teraszra. Az alvó Julie mellett a víz felé vette az irányt. Gombolni kezdte az ingét. Mire a vízhez ért majd minden ruhadarabját maga mögött hagyta.
Julie lassan ébredezett. Szeme azonnal a végtelennek tűnő vízre tévedt. Micsoda hely! Istenem, ha Robert is itt lenne! Álmodozás közben a parti homokon meglibbenő fehér foltra tévedt a tekintete. Mi lehet az? Felállt, lassan elsétált odáig. Egy ing. Odébb egy fehér póló. Amott szanaszét rugdosott tornacipők és egy farmer. Szíve őrült tempóban kezdett verni, ahogy a ruhadarabokat felismerni vélte. Robert! A vízben mélyen bent a kitartó tempózásról ítélve, valaki alighanem az olimpiára edzett. Julie leroskadt a homokba és a hosszú karcsapásokat figyelte.
Háta mögött a teraszajtóban Dean elmosolyodott. Stephnek igaza lesz. Megint. De talán jobb lenne, ha házon kívüli programot szervezne magának mára. Robertnek aligha lesz rá szüksége. Ha nem végletesen amatőr a srác, akkor ma már úgysem mozdul ki itthonról.
Robert addig rótta a képzeletbeli medencében a hosszokat, amíg úgy nem érezte, hogy tüdeje és karjai most már jó, ha a partra kisegítik. Mégse kéne itt vízbefúlni, ha már a jó szerencséje újra útjába sodorta a lányt. Bár, Julie lehet, hogy már felébredt, észrevette őt és már el is menekült. Kitelne tőle, főleg, ha nem is tud a valószínűleg Steph által szervezett meglepetésről.  A sekély vízben talpra állt és szeme azonnal a homokban szoborként üldögélő lányra tapadt.
Elvigyorodott. Itt maradt!
Julie már összeszedte a szétszórt ruhákat és Robert ingébe bújva várta, hogy odaérjen hozzá.Nézte a közeledő férfit és arra gondolt, hogy mennyire lefogyott. A firkászok, akik a szörfözős képeket látva fehér bálnának csúfolták,most nem szólhatnának semmit. Ahogy a vízcseppek végigfolytak a testén, Julie nagyot nyelt. Egyetlen pasinak sem szabadnak ilyen jól kinéznie. Most hálás lett volna azért a borzalmas rózsás ingért, talán segítene a  földön tartani elszabadult fantáziáját. Mindenesetre a Hold és a Nap eshetett akkor éjjel szerelembe, amikor ez a férfi megfogant.
-Szia! – köszönt a napba hunyorogva a lány.-Micsoda meglepetés! Azt ne mondd, hogy Joanna a te ismerősöd is, mert a benti fotókat látva nem konkurálhatsz Alfred bácsival.
Robert apró grimaszt vágott.
-Fogalmam sincs, ki az a Joanna, de Alfred bácsi érdekei tőlem biztonságban vannak. Efelől nyugodt lehetsz. A szállóban adták át Steph levelét, hogy választhatok: a nyüzsgő plázsra néző apartman vagy ez a ház. Azt hiszem, innentől ez már nem is kérdés. Már ha nem zavarok?
-Nem, nem zavarsz – sóhajtott Julie. Hiszen tulajdonképpen miattad jöttem ide. Csak nem is sejtettem, nem is reméltem, hogy összefutunk. Főleg nem ilyen váratlanul. Hiszen neked még itt sem kellene lenned, csak holnap érkeztél volna. Én meg még nem is tudom, hogy hogy fogjak a mondandómhoz.
Robert lehajolt és Julie keze után nyúlt, amivel szemét védte a nap sugaraitól. Egy hirtelen mozdulattal felrántotta és magához ölelte.
-Én beérem azzal, hogy itt vagy. Ez elmond nekem mindent, amit tudni akarok.
Kacsintva nézett végig a lány karcsú alakján.
-Jobban áll rajtad az ingem, mint rajtam, de nem ér, hogy elbújsz előlem, miközben nekem még egy fürdőnacim sincs. És az inget lassú mozdulatokkal simogatta le a lány vállairól.
Julie ijedten  nézett lefelé, de aztán elnevette magát:
-Ez a boxer igazán erkölcsösen védi az érzékeny lelkemet.
-Igazán? – szorította hűvös, vizes testéhez a férfi. Julie nem mert megkockáztatni egy újabb vizsgálódást az alsóbb régiókban, mert világosan érezte a férfi vágyakozó testének minden négyzetcentiméterét.
Robert hozzáhajolt, pár pillanatig a tekintetét kutatta. Aztán megcsókolta. Ebben a csókban azonban az eltelt hetek minden fájdalma, visszafojtott szenvedélye felszínre tört. És Julie érezte, a mindkettőjüket emésztő láz már rég ledöntötte tartózkodásának utolsó, még szilárdnak hitt bástyáját is. Úgy kapaszkodott a férfiba, mintha a partot nyaldosó hullámok el akarnák ragadni tőle.
-Julie – nyögte a szájába Robert. –Ha nem akarod, hogy folytassuk, most azonnal fordulj meg és menj be a házba! Igyekszem úriember maradni, de nem igazán akarok, úgyhogy nincs sok időd.
-Akkor jó – sóhajtott a lány és letérdelt a homokba. Robert úgy esett mellette térdre, hogy fel sem vette a bőrébe vájó kagylódarabkákat.
-Szeretni akarlak! – csókolta meg vadul a lányt.
-Akkor szeress! – suttogta az vissza és élvezettel  simogatta a férfi nyakát és a már növésnek indult haját.
-De én nem..., szóval, itt nem vagyok felkészülve… - nyögött fel kínjában Robert.
Julie keze elkalandozott. –Oh, de még mennyire fel vagy készülve – kuncogott vissza. –Nyugi, gyógyszert szedek, mert így akarják beállítani a rendszertelen menzeszemet.
-Van Isten! – hajolt fölé megújult lelkesedéssel a férfi és mindketten elvesztek az őket elborító érzelmekben.
Julie ugyan nem fejezte be a mondatot, de innentől már nem is nagyon érezte fontosnak hozzátenni, hogy egy apróságot még nem említett: ő még sosem volt férfival.

15 megjegyzés:

csez írta...

A gépen miért nem találkoztak?! :o

Nem itt kellene megfulladni XDDDDDD nagggyon röhögtem ;)
És már megint az a rózsás ing... És még le is fogyott?! nyammmm

köszi - puszi

Pasa írta...

hát, Julie örült, hogy kapott jegyet, Rob meg biztosan az I. osztályon bújt meg ... gondolom XDDD

zsorzsi írta...

Óóóó ! egy újabb szűzzel lesz dolgunk ? Kíváncsian várom.... XDDDD

Golden írta...

ne gúnyolódj zsorzsi, van ilyen .... még ha a mesében is XDDD

Henrieme írta...

AKCIÓ LESZ!!!!!!!!!!!!!!!!!!! ÁÁÁÁÁ! Feszülten várom remélem nem intézed el annyival, hogy izzadtan egymás mellé hanyatlanak!!

zsorzsi írta...

Miből gondolod ,hogy gúnyolódom ????? Én komoly vagyok .

Golden írta...

mint mindig XDDD

Golden írta...

Heni... de... elintéztem XDDD

Golden írta...

anyám... már én se tudom, ki vagyok... kivagyok :nuts:

Henrieme írta...

Ezt nem teheted!!!!!!! Hallod!

zsorzsi írta...

Heni ! elég legyen az ötletelgetésből !!!!! XD

Henrieme írta...

XDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD!

Gabó írta...

Hölgyeim! Mi ez a komolytalanság itt! XDDDD Itt sorsok , életek dőlnek el, erre itt humorizáltok! XDDDDD
Áááááá, ezt nem hiszem el, O.o egy szűzies lélek a láthatáron.
Ez így még izgibb lesz (lenne), ha az írónő bevállalós lenne, és meg merné írni a kekszet!:)
Zseniális voltál, az egész találkozás a szemem előtt pergett le, és nagyon romantikusra sikerült. Jájj...főleg amikor görög istenség előjött a habokból! :P
Hold és Nap esett szerelembe, mikor fogant. Édes jószagú Márinéni, ez a mondat! *sóh
Szexet akarunk, tessék átírni! Előre is köszönöm! ;)

csez írta...

Az utolsó mondatot én hogy nem láttam?!?!?! :O
A rózsás ing és a habok nyílván elvették az eszem XDDD
Át ne írd, anya, ha embert ismersz!!!!

Gabó írta...

Csez nem ezt kéne átírni, hanem a 10.-et, mert ott lenne ..khm...de nincs.
Én arra gondoltam! ;)
De az írónőnél (Nyomasek Bobó) van a gyeplő, ha kell előveszem a fantáziámat, bár jobb lenne , ha nem kéne erőltetnem a pici fejemet. XDDD