"Ha egy könyvet igazán el akarsz olvasni, de még nem írták meg, akkor neked kell megírnod." - Toni Morrison
"Az álom írás, az írás pedig sokszor nem más, mint álom." - Umberto Eco


2014. augusztus 5., kedd

Gépelési hiba 32. fejezet



Selena kitette a laptopot a konyhapultra és megnyitotta annak a francia, kimondhatatlan nevű, de nyálcsorgatónak ígérkező ételnek a receptjét, amit még tegnap este mentett le egy gasztroblogról. Még alig pakolta ki maga elé a hozzávalókat, amikor a gépe életre kelt és apró csipogással jelezte, hogy levele érkezett. Nagyon remélte, hogy nem Jash üzent haza, mint a héten már kétszer, hogy sajnos nem fog időben hazaérni a vacsorához. A zöldségeket beszórta a mosogatóba, közben megnyitotta a leveles ládáját. Aztán elzárta a vizet és leroskadt a monitor elé, teljesen megfeledkezve vacsoráról és receptről. Amikor már másodszor olvasta el a levelet, még mindig nem tudta elhinni, hogy igaz lehet.
*
Jash összpontosítva zárta be a sebszéleket. Borgó arany színű bundája csatakos volt fertőtlenítőtől, vértől és sebváladéktól, ezért aztán gondosan letisztogatta még azt is, aztán egy végtelenül gyengéd mozdulattal megsimogatta a kutyát, amely még az erős kábítás hatása alatt nyugodtan feküdt és halkan szuszogott. …Az ivartalanítás ötlete szült köztük némi feszültséget, mert Selena szerint a felelős állattartás része volt, szerinte pedig felesleges csonkítás. Erre fel Selena hímsoviniszta hozzáállásnak minősítette a véleményét. De Borgónál szelídebb kutyát még alig látott. Senkivel nem kakaskodott, ha olyan fajtárssal akadt össze, aki dominánsan lépett fel vele szemben, annak azonnal megadta magát. A férfi szerint semmi nem indokolta a beavatkozást a természet rendjébe, még állatorvosként sem tartozott az ivartalanítás elkötelezett hívei közé, így aztán talán elhangzott néhány erősebb mondat közte és a lány között a vita hevében. Bár az elmúlt napokban nyilvánvalóan nem vált hadiállapottá a kialakult helyzet, mégis végül úgy döntött, ez nem befolyásolhatja a kettejük közti hangulatot, Borgó pedig talán megbocsátja majd neki, hogy nem állt ki a golyói mellett. 

Elvégezte a műtétet, utolsónak hagyva a saját kutyáját az egész napos műtéti rend során. Most pedig gyors mozdulatokkal rendet rakott, aztán a még kába kutyát felnyalábolta és kicipelte a  kocsihoz.
Martha már hazament, éppen ideje volt, hogy ő is elinduljon. Ha már behódolt Selena akaratának, akkor olyan apró kis dacoskodással próbálta férfiúi fölényét megőrizni, mint hogy nem szólt haza, amiért egy kicsit késni fog. Tudta, hogy Selena ezen mindig felhúzza magát, de egyrészt biztos volt benne, hogy az ok miatt elnézőbb lesz, másrészt énjének egy kis lázadó része úgy érezte, ennyi kijár neki, amiért a lány kierőszakolta, hogy  az ő akarata érvényesüljön. Bárcsak ő maga is ilyen tehetséges lenne abban, hogy elérje a célját annál a konok boszorkánynál. Hiába válaszolt igennel a kérdésére, hogy hozzá menne-e feleségül, azóta is csak húzta halasztotta az esküvő időpontjának kijelölését, és Jash néha már kételkedett benne, hogy megteszi-e valaha magától. Kezdte belátni, hogy bele lehet fáradni az állandó kérdezősködésbe is.
Útközben a visszapillantó tükörben figyelte a lassan mocorogni kezdő kutyát. Tudta, hogy hazáig nem lesz elég éber ahhoz, hogy a sebéhez férjen és nyalogassa vagy netán kibontsa a varratokat, de azért figyelt rá. Talán ezért nem vette észre a mellette levő ülésen, a dzsekijében kitartóan zümmögő telefont.
*
Selena bosszúsan dobta félre a telefonját. Már harmadszor próbálta felhívni Jasht, de a sokadik csengetés után megint bekapcsolt az üzenetrögzítő, és nem akart egy géppel beszélni. Meg kellett kérdezze a férfit, hogy milyen szerepe van abban, hogy a város egyik legklasszabb állását pont neki ajánlották fel. Volt egy sejtése róla, hogy Jash hathatós közbenjárásának hála. Ideges volt tőle, hogy a váratlanul és meglepően rátörő örömhírt nem oszthatta meg azonnal valakivel. Most még Borgó örökké törleszkedő, farkát csóváló figurája is hiányzott, mert Jash azt mondta, beviszi magával a kórházba. Mintha attól tartott volna, hogy ő majd megoperálja, amíg a férfi távol van. Annyira fafejű pasi tud lenni! – forgatta a szemét a tegnapi vitára gondolva. Úgy védte Borgó golyóit, mintha a sajátjai lettek volna. Állatorvos létére nem volt képes elfogadni egyetlen indokot sem az ivartalanítás mellett, mindegyiket lépésről lépésre megcáfolva Borgó valóban szinte már túlzóan barátságos és szelíd természetével. Ma reggelre már Selena is hajlott rá, hogy talán nincs szükség a műtétre, hiszen annak ellenére, hogy Borgó kan kutya volt, egyetlen ideiglenesen náluk elhelyezett védencével sem került még soha összetűzésbe. Még azzal az egyébként nagyon is agresszív malamuttal sem, amelyet két hete a szupermarket parkolójában szedett össze. Egyébként amióta Borgót hazahozta, egyik vita a másikat érte, és rendre mindegyikben ő győzedelmeskedett. Így aztán abban is, hogy a kutya velük éljen a házban, ne pedig a kinti kennelben. De hát Jash igazán megérthetné, hogy a golden egy végtelenül gazdi centrikus kutya, Selena legalábbis látta a bánatot a csodás barna szemekben, amikor első este rácsukta a kényelmes és tágas kennel ajtaját éjszakára. És látta a felragyogó boldogságot, amikor másnap egy tányérdobálós vitát követően elhelyezhette a konyhában a kutya kosarát. Más kérdés, hogy Borgó a lehető legritkább esetben aludt a kosarában, hiszen attól a naptól kezdve nem tágított mellőle, követte a ház összes helyiségébe. Innen jött az ötlet, hogy időnként Jash magával viszi, mint például a mai napon is, pedig most örült  volna, ha legalább vele összepacsizhatott volna a jó hírt olvasva, A rejtélyes jó hírt, amihez nyilván Jashnak is volt köze, bár őt nem avatta be a terveibe. De most még ezért sem tudott haragudni a férfira, hiszen tisztában volt vele, hogy csupán a csalódástól akarta megkímélni, ha esetleg mégsem a tervei szerint alakult volna a helyzet.

A konyhaablak előtti kavics csikorogni kezdett, ahogy egy súlyos jármű kanyarodott rá és megállt. A fényszórók az ablakon át végigsöpörtek Selenán, aki boldog türelmetlenséggel rohant a bejárati ajtóhoz. Jash megjött végre! Megfeledkezett a korábbi bosszúságáról is, amiért nem vette fel a telefont, amikor meglátta a kezében Borgó ernyedt testét.
-Jézusom, mi történt? – toporgott a férfi nyomában, akiből egy nyögés szakadt ki, ahogy a kutyát befektette a kosarába.
-Mi történt? Az történt, hogy már megint én engedelmeskedtem neked. Találj ki másik nevet a férfias Borgó helyett a kutyádnak! – egyenesedett fel a férfi és durcásan összeráncolta a homlokát. Selena hozzásimult és belekapaszkodott a férfi ingébe.
-Megcsináltad? Ó, Jash! Majd meglátod, jobb lesz így! Ha majd öregebb lesz, legalább emiatt nem kell aggódnunk.
-Egyébként sem kellett volna. Az ivarszervi daganatok nagy része nem rossz indulatú. – morgott a férfi, miközben Selena belecsimpaszkodó kezeire csúszott a fogása. –Még mindig nem értek egyet a dologgal, de elfogadtam, hogy úgysem akarjuk tenyészteni, tehát a dolognak nincs olyan nagy jelentősége. Bár, a férfiú szolidaritás jegyében most egy kicsit úgy érzem, cserben hagytam. Ezek után hogy bújjak veled ágyba? Mindig magamon fogom érezni a szemrehányó tekintetét, hogy őt bezzeg megfosztottam az örömtől.

Selena kuncogva csókolta szájon. A bolond pasi és az analógiái. …Szorosan a nyomában tipegve elérték a fürdőszobát.
-Remélem, a szolidaritásod nem fajul odáig, hogy mostantól már te sem fogsz szexelni? – búgott érzékien, miközben hátulról ölelte már a mosdónál kezet mosó férfit.
-Boszorkány! – villantott a tükörbe egy farkasmosolyt a férfi, aztán a kezeit lerázva hirtelen megfordult és elkapta a lány derekát, hogy egy pillanatnyi tétovázás után felültesse a két mosdó közötti pultra. Hosszú, fürge ujjaival türelmetlenül tolta egyre feljebb a vékony pólót, miközben már az egyszerű pamut sportmelltartóval küzdve igyekezett kiszabadítani a lány melleit. …-Ha nem tűnt volna fel, nem szolidarítok Borgóval. – morogta a lány felhevült bőrébe, aki kacagva fonta körbe a lábaival. 

-Nem is hagytam volna, de így sokkal szebb, hogy magadtól hoztad meg a döntést.
-Ha arról a másikról beszélsz, …hát, nem tett boldoggá a döntés. – morogta Jash -…de már nem is próbálok küzdeni ellened, mert abban bízom, hogy így te is együttműködőbb leszel, ha valami fontosat akarok tőled.
-Mint azt, hogy legyek a feleséged? – kérdezte izgatottan Selena, miközben végre átbuktatta a farmer gombját a kicsit szűkre varrott lyukon, aztán a sarkaival letolta a nadrágot.
-Pontosan. – helyeselt a férfi, nekifeszülve a lány gyengéden motozó kezeinek. –Tartsuk már meg azt a nyomorult esküvőt! – morgott a kéjesen elnyílt ajkak közé. Selena ráharapott a szája szélére.
-Csak egy kicsit lennél romantikusabb!
-Benned leszek, mire választ adsz végre… lehetnék ennél romantikusabb? – súgta szenvedélyesen Jash.
-Már megmondtam, hogy hozzád megyek. – lihegte Selena.
-A dátumot mondd, ha azt akarod, hogy befejezzük ezt! – harapdálta gyengéden a lány vágytól vergődő, tehetetlenül hátrafeszített nyakát a férfi.
-Karácsony! – sikoltotta Selena az eksztázis pillanatában, mire Jash elhaló hangon csak annyit nyögött: Egyetértek!

2 megjegyzés:

zso írta...

Na ez nagyon kis aranyos lett, és a vége még annál is.
Jól van, úgy látom Selena esze is megjött.
Köszönöm szépen, tetszett.

Névtelen írta...

Szia Jucus !
nagyon ,de nagyon tetszenek ezek részek jókat vigyorgog rajat !
Létszi ne legyen még vége írj még arról is pár fejit ,hogy ösze jönn nekik az a várva várt baba !
puszi Marika