"Ha egy könyvet igazán el akarsz olvasni, de még nem írták meg, akkor neked kell megírnod." - Toni Morrison
"Az álom írás, az írás pedig sokszor nem más, mint álom." - Umberto Eco


2013. május 19., vasárnap

Köszönöm!



Köszönöm, hogy igazoltátok a reményeimet, hogy Julia története akkor is érdekes lehet, ha nem követi a jól bevált „forgatókönyvet”. A franc ebbe a szóba, hogy állandóan felbukkan, de ígérem, az új történetben Rob csak a munkája révén fut össze vele, még véletlenül sem fog írni. Talán zenélgetni igen, de ezen a téren is érhetik meglepetések. Megsúgom a titkot, az elején bűnbe akartam vinni szegény asszonyt, de aztán valahogy mégsem vitt rá a lélek, ezért fogott talajt a realitás. XD Nem tudtam eldönteni, hogy örüljek-e ennek, vagy legyek egy kicsit csalódott, hogy még a képzelet sem elég merész végiggondolni egy másfajta végkifejletet, de aztán rájöttem, hogy ennek a nőnek sokkal több vesztenivalója volt, mint amennyit nyert volna az ügyön, úgyhogy történt, ami történt…Azt mondják, a legtöbb lottó-nyertes is átkozza idővel a szerencséjét, mert a pillanatnyi öröm később benyújtja a számlát… keservesen.

Na, de nem is erről akartam írni. Szóval, nagyon köszönöm, hogy azért a többség hűségesen kitart, és néhány új nevet is üdvözölhetünk körünkben. Nem fogom újra és újra leírni, hogy milyen nagy segítség lenne, ha többen kommentelnétek, mert ez a kommentíróknál is olyan dolog, mint a blogíróknál, vagy jön magától, vagy nem, erőltetni nem lehet, legalábbis nem érdemes. De azért örülnék! (ezt csak megsúgom halkan) Egyébként, igen… segítség lenne, mert sokszor segít a döntésben, hogy merre induljak vagy ne induljak tovább a történettel, kikre vagytok inkább kíváncsiak etc… érdekes játék megfelelni az elvárásoknak, vagy éppenséggel dacolni velük. 

A címben már ott látjátok az új történetet, a Perlekedőket. Robert lesz a főszereplője és Kristen utáni időket élünk, tiszta lappal, kicsit élhetőbb mindennapokkal. Az az igazság, hogy azt hittem, tökéletes első fejezettel várom az indulást, de közben arra a döntésre jutottam, hogy nem kapkodunk, hagyunk időt az Eszmélés leülepedésére, s közben egy kicsit lassítok az új történet indításán is, jobban körülírom a karaktereket, az alaphelyzetet, ahonnan indulunk, úgyhogy még egy pici türelmet, mert át kell még írnom az elejét. De legkésőbb hétfőn jelentkezem. (Mára mindenhol Rob és Kristen szakításáról írnak... a fenébe, még lenyúlják az első fejezetemet, legalábbis egy részét? XDDD )

És így a végére egyetlen kérés, feltéve, ha akartok velem játszani egy kicsit: nekem annyi is elég, ha egy-egy szóban ötleteltek a kommentek helyén (pl. ilyenekre gondolok: balatoni kiruccanás, várbeli labirintus, évszaktól függően: korcsolyázás… ilyenek), én meg majd igyekszem úgy kanyarítani a történetet, hogy ezek a részletek is megtalálják benne a maguk helyét. Könnyítésül annyit, hogy nyár végén érkezik ifjú barátunk Budapestre, innentől lehet saccolni a két hónapot, amit lesz szerencséje itt tölteni… de ugyebár ez a két hónap sincs kőbe vésve, akármi is történhet közben … ja, és járt már ugyebár Magyarországon, tehát emlékezhet múltbeli dolgokra is akár…

Oké, akkor nem is szaporítom a szót (dehogynem), én megyek írni, ti meg gondolkodjatok egy kicsit, mi mindent lehet belesűríteni két hónapba úgy, hogy valaki, vagy valakik eleget hadakozhassanak… persze azért nem folyamatosan, mert akkor a végére lenne egy-két idegbeteg hősünk, az pedig még fikcióban sem cél. Na puszik, jó „munkát” !

6 megjegyzés:

csez írta...

Hidd el, mi köszönjük, és szerintem nem kevesen ;)
Fura dolog ez a komizás, de szerintem ennek kapcsán tettem már vallomást :P
Ha Julianál patikamérleg hozta a döntést, akkor szerintem pont így volt jó ez a történet ;) XDDDD És amúgy is... :P vagy ilyet már írtam?! ;) <3
Még szokom a perlekedő Rob gondolatát, aztán lehet sikerül majd az ötletelés ;)
A szakítás-realitity-t még nem tudom, akarom-e ilyen korán olvasni XDDD bár nyílván nem úszom meg, ha mindenhol....
Kellemes vasárnapot (a körülményekhez képest :/ )
Nyugalmas alkotást!
Sok köszi & sok puszi

Névtelen írta...

Ismét leírom, hogy nagyon-nagyon jó volt Julia-Ryan története! Egyébként is a bevezetőben vázoltad, hogy nem szerelemre, hanem szeretetre fekteted a hangsúlyt. Szerintem kerek, egész volt a történet.
A komizók meg remélem jönnek!
Az ötletelés nagyon jó gondolat, de ebben Te nagyon jó vagy! A kora ősz pedig végtelen tárháza az ismerkedésre! Az országunkban varázslatos helyek vannak Balaton felvidék, Tokaj, pincék, bor ...
vagy Mecsek, Visegrád kis túra... ezernyi hely, lehetőség, bár, hogy hogyan csempészed ide főhősünket...? :D
Másoknak biztos jobb ötletei vannak, és használhatóbbak, de gondolkozom rajta.
Jó munkát! De pihenj is! :)
An

Golden írta...

An, örülök, hogy visszatértél... annak viszont nem, hogy egy akkora szarvashibára hívtad fel a figyelmem, de egy akkorára... XDDD Aki figyelte őket a kávézóban és követte Juliát... baccus, tudtam, hogy valamiről elfeledkeztem a nagy lezárás közepette. Ráadásul időközben találtam egy cédulát, amin a befejezés az lett volna, hogy az egész család elmegy Ryan bemutatójára (JB Junior)... ez is elkallódott akkor, amikor szükségem lett volna rá XDDD Na, mindegy, majd most résen leszek, és minden ötletet bemásolok a papírcetlikről az írás végére, hogy szem előtt legyenek... Holnap indulunk, de azért ebben a szép időben menjen mindenki a szabadba... Hátha összefut Robbal :P

Névtelen írta...

Sziasztok!

Nekem nagyon tetszett az Eszmélés.
Julia úgy volt jó ahogy megalkottad.Igaz,a sztori általában nem úgy folytatódott ahogy én tovább gondoltam,(nem pont arra gondoltam,hogy összejönnek)de ez így volt jó,mert mindig meglepi volt.
Örültem,hogy a házasságuk jobbá fordult,bár azt hittem ,hogy majd a lesifotós " áldozatos" munkájának lesz ez köszönhető.
Ryan...Ő...na,mit mondjak..
Az én hibám.Kicsit többet láttam belé mint amit Te elképzeltél.Bocsáss meg érte,de nekem Ő a végére egy kis hip-hop boy lett.

A komizás: vallok Neked,igen.
Rettentő rendetlen komizó vagyok,bocsáss meg érte.
De olvasónak hű vagyok és kitartó.

Ötlet az új törihez: mit szólnál Lillafüredhez pl?
Khm,tudom,hazabeszélek,de mit tegyek imádom.
Korizást nyugodtan,fedett jégpálya forever.
De ha már itt tartunk,lehetne kiállítás,valami koncert,vagy inkább színház,esetleg fesztivál program.
Mivel lövésem sincs merre forog a sztorid,milyenek lesznek a szereplők lehet Planetárium,családi buli(szalcsi sütés és hasonlók).
Na,jól elszaladt az épp,hogy használt agyam:)
Még valami fontos: köszönöm,hogy írsz!

Puszi:Zsuzsa

vusi írta...

Jutka Te pedig valójában dobhatnál néhány ötletet a tengerentúli sztorik alkotóinak, szörnyen fantáziaszegények! XDD

Névtelen írta...

Jutka nem volt szarvashiba! Ne aggódj! Kimaradt, ennyi. :) Közben kitaláltam egy paparazzi volt, de Ryan elutazott, így nem lett belőle hír :D .
Semmit nem von le az értékéből! Nekem tetszett!
Nagyon várom a holnapit, kíváncsi vagyok az új történetedre!
Sajnos Robbal délután nem találkoztam :D, de holnap reggel fogok :) . Ugye? :)
An